Gulyás Gábor: Elengedlek...

Ha minden ember vétkesnek lát,
ha benned keresik a hibát,
nem hallották a véleményed,
csendben maradsz, de nem érted.
Te tudod egyedül, mit nem ért a világ,
Nem menekülsz, vállalod a hibád.
Elismered a tévedésed, de legbelül érzed,
Nem élet az élet, ha néma maradsz végleg.
Elmagyarázod hát, mi lelked bántja,
De nem hallja a monológot szívednek párja,
állítja, hogy butaság minden egyes szavad,
rájössz, a földön másik Nő is akad.
Megcsalni nem fogod, mert szíved nagyon szeret,
hiába kapsz tetteivel nemet.
Szinte már könyörögsz, hogy változtasson értünk,
hisz egy oldalon állunk, egybeforr a vérünk.
Kőfal veszi körül, mint királyt a vára,
Szomorúan lépsz ki egy nap az utcára.
Kétségekkel teli minden egyes gondolat,
Nem tűrhetsz tovább, nem adhatsz ma igazat.
Kimondod hát, mit hallani akar, vége... mostantól a magány mi zavar.
Elváltok barátként, de tudod nagyon jól,
jól teszed, ha elengeded, nincs helyed sehol.
Viszi a vére, mint egykor Téged,
Elteszed a polcodról az összes régi képet.
Elvész a tartalom, megmarad a keret,
Túl kell tenned magad, de emlékezni lehet!

Kisfiamnak

Csak telik az idő, 
s te egyre okosabb vagy, 
szemedben ott ragyog az élet, 
mindenhol nyomot hagy. 
Lépteid mentén kivirágzik a táj, 
érintésed nyomán 
elmúlik minden ami fáj. 
És csak telik az idő, 
s te vagy a legfontosabb nekem, 
ha rám nevetsz, ha átölelsz, 
veled együtt dobban a szívem. 
Kicsiny ujjaid nyomán, minden újraéled, 
benned virágzik, fejlődik, 
minden ami számomra az élet. 
És csak telik az idő, 
és még jobban féltelek, 
és még a széltől is óvlak, 
és még jobban szeretlek.

Hallgass a szíved szavára, 
Mindent utána tégy, 
Szeress, míg szerethetsz, 
De hűtlen sose légy. 



Az emlék olyan virág 
Mely nem hervad el soha, 
Melyet féreg nem rág, 
Vihar nem hord tova. 
Gyűjtsd hát egy csokorba 
Amennyit csak lehet. 
S őrizd meg a többi közt 
Az én emlékemet is. 



Szükségem van a Napra, a Holdra és Rád. 
A napra nappal, 
A Holdra éjjel, 
És Rád pedig örökre… 



Ha valami nem sikerül 
Ne keseredj el! 
Vannak dolgok miket 
Sosem érhetsz el. 
De jól tudod: 
A Hold után felkel majd a Nap, 
S látod, hogy könnyeidnek 
Már híre sem marad! 



Ha szeretsz, olyant szeress 
Ki téged viszont szeret, 
Mert többet ér egy baráti kézfogás, 
Mint 100 hazug szerelmi vallomás! 



Újra itt a tél, esik a hó. 
Azt mondod nem vagy nekem való. 
Lehet, hogy tévedsz, lehet, hogy hibázol 
Nekem akkor is nagyon hiányzol… 



Ha valakit szeretsz, engedd el. 
Ha visszajön hozzád, örökre a tiéd marad, 
De ha nem akkor soha nem is volt igazán a tiéd. 



Utolsó könnycsepp arcomon, 
Utolsó csókom ajkadon, 
Utolsó szavam: BÚCSÚZOM! 



Szeretlek Kedves, Imádlak Téged! 
Ezt a kettőt jegyezd meg kérlek! 
Kellesz nekem, mint bűnnek az est, 
Kellesz, nekem ezt ne feledd. 
Ne hagyj el, mert meghalnék érted 
Addig szeress, míg erre kérlek 




A lány szerette, a fiú nem. 
A lány felnézett rá, a fiú nem. 
A lány szerelmet vallott, a fiú megalázta. 
A lány sírt végette, a fiú kinevette. 
A fiú csak akkor jött rá mit tett, 
Amikor a lány sírjára virágot tett! 



’’Amikor úgy néz valaki rád, mintha te lennél az 
utolsó a Földön… az a szerelem” 

A szerelem egy szó, mely rengeteg érzést takar! 

Szerelem az, ha egyik a másikat repülni hagyja, 
De ha lezuhanna, fél szárnyát kölcsön adja. 

Bizalom nélkül boldog nem lehetsz soha. 
Boldogság nélkül az élet mostoha. 
Bízzál tehát abban akit szíved szeret, 
Az életben boldog- hidd el- csak így lehetsz. 




Ha valaki elment, ne hívd többé vissza! 
A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta. 
Ha valaki elment és el tudott menni, 
Keményen akarva el lehet feledni.

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat